BÉRSZÁMFEJTÉST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2023/3.

BÉRSZÁMFEJTÉST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2023/3.

égbiztosítási ellátásokkal kapcsolatban. Ezen túl új adatszolgáltatási kötelezettségeket ír elő a foglalkoztatók által működtetett kifizetőhelyek számára, és új alapokra helyezi az elektronikus ügyintézés folyamatait.

Jelen Ügyféltájékoztatónkban ezeket a változásokat foglaltuk össze.

Folyósítási és jogosultsági korlátozások változása

A szabályok változásának értelmezéséhez fontos tudni, mit is jelent a keresőképtelenség és a táppénzre való jogosultság.
A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálása orvosszakmai tevékenység, amelyet a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet szabályoz. Emellett azonban, egy jogi fogalom is. A keresőképtelenség jogilag kizárólag abban az esetben áll fenn, ha a biztosítottnak keresőképessége esetén fennállna a munkavégzési kötelezettsége. Munkavégzési kötelezettség hiányában jogi értelemben vett keresőképtelenség megállapítására nem kerülhet sor akkor sem, ha a biztosított részére orvosa kiállította a keresőképtelenségi igazolást.
Táppénzre az lehet jogosult, aki aktív
Tbj. 6. § szerinti biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Jogosultsági korlát
Jogosultsági korlátról beszélünk abban az esetben, ha a fenti feltételek valamelyike nem áll fenn.
Erre tekintettel kikerült a jogszabályi szövegből az a rész, hogy „nem jár táppénz
  • a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel,” - hiszen az érintett ezen időszakban nem biztosított
  • „munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs” - ha a biztosítottnak nincs olyan munkája, amelyet ne tudna ellátni, ha nem lenne beteg.
Folyósítási korlát
Folyósítási korlátról akkor beszélünk, ha a biztosított táppénzre jogosult, azonban egyéb jogszabályban nevesített indok miatt az ellátás folyósítása nem történhet meg.
2023. július 1-jétől az Eb. tv. 47. § (2) bekezdés a) - b) pontja szerint nem jár táppénz:
  • a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,
  • a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott:
    • Ha a biztosított a keresőképtelenné válásának napján munkaidejének egy részében dolgozott, a le nem dolgozott időtartamra táppénz ellátásra lehet jogosult, míg a ledolgozott órákra munkabérben kell részesülnie. (A munkáltatónak megvan a lehetősége arra is, hogy erre a napra tekintettel a teljes munkabér kifizetésre kerüljön, azonban teljes munkanapra táppénz nem állapítható meg.)
    • Ezt a táppénzzel érintett töredéknapot egy egész táppénzes napként kell a későbbiek során figyelembe venni, nem minősül jövedelemmel ellátott munkanapnak.

Pénzbeli ellátások megállapítására vonatkozó változások
 
A táppénz időtartama
A biztosított táppénzre lehet jogosult,
  • a keresőképtelenség tartamára,
  • de maximum a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosításban töltött idővel azonos időszakra,
  • azonban egy évnél nem hosszabb ideig.
A fenti időtartamokból le kell vonni azt az időt, amelyet az aktuális táppénz jogosultságot megelőző egy éven belül táppénzen töltött a biztosított (táppénzelőzmény).
A változás ugyan nem szembetűnő, ám annál fontosabb. Míg a 2023.07.01-jét megelőző időszakban mind a táppénzelőzmény, mind a folyamatos biztosítási idő vizsgálata a keresőképtelenség első napjára vonatkozóan történt, úgy 2023.07.01-jétől a táppénz jogosultság első napját kell figyelembe venni.
A módosítás elsősorban munkaviszonyban álló biztosítottak számára jelent pozitív változást, hiszen ők évente a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadságra jogosultak, ami nem egészségbiztosítási ellátás, hanem a munkáltató által fizetett bérjellegű jövedelem. Az egyéb jogviszonyban álló biztosítottak ezzel szemben (pl. egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nem kapnak ilyen jövedelmet, ők a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosultak.
Így a táppénzre való jogosultsági idő elbírálása kapcsán, munkavállalók esetén jelentősen növekedhet az az időszak, amelyre táppénz ellátásban részesülhetnek.

Gyermekápolási táppénz
Korábbi jogszabály az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekre vonatkozóan nem tartalmazott az egyedülálló szülőkre vonatkozó eltérő rendelkezést a GYÁP napok számában. Ezt pótolta a jelenlegi módosítás.
Pontosításra került, hogy minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően a következő születésnapot megelőző napig kell számolni az igénybe vett napok számát.
A harmadik módosításként bekerültek a jogszabályba az egyéves, pontosan hároméves, és pontosan hatéves gyermekek, akikre korábban nem hivatkozott a jogszabály.

 
    GYÁP napok száma
    2023.06.30-ig 2023.07.01-től
2023.06.30-ig 2023.07.01-től Nem egyedülálló szülő Egyedülálló szülő Nem egyedülálló szülő Egyedülálló szülő
1 évesnél fiatalabb gyermek 1 évesnél fiatalabb gyermek korlátlan korlátlan korlátlan korlátlan
1 évesnél idősebb,
de 3 évesnél fiatalabb gyermek
1 éves vagy annál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek 84 naptári nap 84 naptári nap 84 naptári nap 168 naptári nap
3 évesnél idősebb,
de 6 évesnél fiatalabb gyermekek
3 éves vagy annál idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekek 42 naptári nap 84 naptári nap 42 naptári nap 84 naptári nap
6 évesnél idősebb,
de 12 évesnél fiatalabb gyermekek
6 éves vagy annál idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek 14 naptári nap 28 naptári nap 14 naptári nap 28 naptári nap


Egyéb változások

Utazási költségtérítési támogatás
2023. június 1-jétől 16-ról 18 évre emelkedett a korhatár, ameddig a beteg kísérője (egyéb feltételek fennállása esetén) utazási költségtérítési támogatásra lehet jogosult. 18 éven felüli beteg esetében az egészségügyi szolgáltató dönt a kísérő igénybevételének szükségességéről.
További információ és az igényléshez szükséges dokumentum elérhető:
https://magyarorszag.hu/szuf

Biztosítás szünetelés
Biztosítás szünetelése esetén a foglalkoztatónak adatszolgáltatást kell küldenie az állami adóhatóság felé, amely információ alapján a hatóságok meg tudják állapítani a foglalkoztatott egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez elkerülhetetlen a munkáltató és a munkavállaló közötti együttműködés, amely keretében a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az ellátás iránti kérelem elutasításáról szóló határozatot, vagy megszüntetésére irányuló kérelmet. Erre azonban sok esetben nem kerül sor, így az adatszolgáltatás nem valósul meg.
A jogszabályi kötelezettség teljesítésének elősegítésére az Ebtv. vhr. hatályos 39. § (2) bekezdése alapján 2023.07.01-jétől, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem részben, vagy egészben elutasításra, illetve visszautasításra, valamint az eljárás megszüntetésre kerül, a kormányhivatal a döntést a biztosított foglalkoztatójával is közli.

Elektronikus ügyintézés

Ellátásban részesülők elektronikus úton történő tájékoztatása
Az elektronikus kapcsolattartás erősítése érdekében a törvény elrendeli, hogy amennyiben az ellátásban részesülő magánszemély rendelkezik ügyfélkapu jogosultsággal, illetve megfelelő tárhellyel, akkor meghatározott tájékoztatások és igazolások ide kerüljenek kiküldésre. Ilyen például:
  • a maximum összegben, minimálbértől vagy garantált bérminimumtól függően megállapított csecsemőgondozási díjról szóló tájékoztatások,
  • gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj ellátások felülvizsgálatáról szóló tájékoztatások,
  • az adóelőleg-nyilatkozatok megtételéről szóló tájékoztatások, valamint
  • a megelőző naptári évben kifizetett, adóalapot képező jövedelmekről szóló igazolások.
Az ügyfélkapus hozzáféréssel nem rendelkező érintettek számára a kézbesítésre továbbra is hagyományos postai úton kerül sor.
Ez a szabály kimondottan csak az egészségbiztosítási szervekre vonatkozik, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek kommunikációjában nem okoz változást.

Igénybejelentési szabályok ellátásra jogosultaknak
A pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a jogosultság kezdetén aktív foglalkoztatójánál kell előterjeszteni. Akkor is, ha a volt biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni.
Az egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti természetes személynek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet, továbbá a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a hallgatói gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtania.
Baleseti táppénz
  • A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely az ellátást megállapította.
  • Ha a passzív baleseti táppénz folyósítása alatt az ellátott újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot az új jogviszonyában kell elbírálni. Mivel az ellátás a kieső jövedelem részleges pótlására szolgál, ezért az addig passzív jogon folyósított ellátás megszüntetésre kerül.
  • A korábbi balesetből adódó keresőképtelenséget az újabb biztosítási jogviszonyában kell elbírálni.
Igénybejelentési szabályok „nem kifizetőhelyek” esetén
Az ügyintézés egy elektronikus útra terelődik, a személyre szabott ügyintézési felületre (a SZÜF-re).
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz iránti kérelmeket 2023. december 31. napjáig változatlanul foglalkoztatói igazolással, az ÁNYK használatával kell a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatóknak az egészségbiztosítóhoz benyújtaniuk. 2024. január 1-jétől azonban kizárólag a SZÜF felületén lehet beküldeni az igénybejelentéseket és a foglalkoztatói adatokat.

 
A Moore Global
A több mint 110 évvel ezelőtt egy londoni irodából induló Moore Global ma a világ egyik vezető tanácsadó és könyvvizsgáló hálózata. A világ több mint 100 országában jelenlévő hálózat több mint 600 független irodával rendelkezik, munkatársainak száma meghaladja a 30 ezer főt. A csoport árbevétele a legutóbbi pénzügyi év során meghaladta a 3 milliárd dollárt.

A Moore Global szolgáltatásai 2021 márciusától a hazai piacon is közvetlenül elérhetőek. A Moore Hungary már induláskor is csaknem 100 fős szakértői csapatával a tanácsadási szolgáltatások teljes körét kínálja az üzleti, pénzügyi, adó- és számviteli tanácsadás, illetve a könyvvizsgálat területén.

Gyorsan változó világunkban a Moore stratégiai iránymutatással és praktikus tanácsokkal támogatja ügyfeleit a bonyolult szabályozói és változó piaci környezet, valamint iparági adottságok átlátásában és megértésében, ezen keresztül pedig a legjobb megoldások megtalálásában.




 
Kövessen minket a LinkedIn-en is további friss hírekért!