Az alábbiakban összefoglaltuk a számviteli törvény legfontosabb változásait, amelyek 2025. január 1-től léptek érvénybe. A változások célja a nemzetközi előírásokhoz való igazodás, illetve az adminisztrációs terhek csökkentése.
Könyvvizsgálati értékhatárok növekedése
A könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre csökken, mivel a jövőben a nettó árbevételre vonatkozó értékhatár a korábbi 300 millió forintról 600 millió forintra nő. Az új jogszabály szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
A megemelt könyvvizsgálati értékhatár először a 2025. évben induló üzleti évekről készített beszámoló könyvvizsgálatára alkalmazandó, a magasabb értékhatár korábbi alkalmazását a számviteli törvény nem teszi lehetővé.
Ha egy társaságnál a 2025. üzleti évet megelőző két üzleti év (azaz a 2023. és a 2024. üzleti év) átlagában az éves nettó árbevétel nem haladta meg a 600 millió forintot, és az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt, akkor a társaság mentesül a 2025. üzleti év beszámolójának könyvvizsgálati kötelezettsége alól. Amennyiben a társaság a könyvvizsgálót több évre választotta meg, de a könyvvizsgálati értékhatár megemelése miatt már nem kötelezett könyvvizsgálatra, a társaság dönthet úgy, hogy a könyvvizsgáló megbízását felmondja. A könyvvizsgálati megbízás időtartama alatti felmondás vagy lemondás tényét a számviteli törvény 155/A. §-ának (2) bekezdése alapján a társaságnak továbbra is közölnie kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal, megjelölve a felmondás vagy lemondás okát, amely jelen esetben a jogszabályban rögzített könyvvizsgálati értékhatár változása.
Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség értékhatárának növekedése
Emelkednek a konszolidált beszámoló készítéséhez kapcsolódó értékhatárok:
- a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár 6.000 millió forintról 10.000 millió forintra emelkedik,
- az éves nettó árbevételre vonatkozó értékhatár pedig 12.000 millió forintról 20.000 millió forintra emelkedik.
Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számára meghatározott határérték nem változik, továbbra is 250 fő.
A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.
Egyszerűsített éves beszámoló értékhatárának növekedése
Emelkednek az egyszerűsített éves beszámoló választására vonatkozó értékhatárok:
- a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár 1.200 millió forintról 2.000 millió forintra emelkedik,
- az éves nettó árbevételre vonatkozó értékhatár pedig 2.400 millió forintról 4.000 millió forintra emelkedik.
Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számára meghatározott határérték nem változik, továbbra is 50 fő.
Önköltségszámítási szabályzat
Az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárának emelkedése magával vonja azt is, hogy az önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozó értékhatárok is megemelésre kerülnek, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknak nem kell önköltségszámítási szabályzattal rendelkezniük.
Szt. 14. § (7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben a négymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege a kétmilliárd forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.
Kiegészítő mellékletet érintő változások
A vállalkozásoknak 2025-től nem kell a kiegészítő mellékletben bemutatniuk a közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat. A módosítás célja a társaságok adminisztrációs terheinek csökkentése.
Közzétételi kötelezettség elmulasztása
Amennyiben a vállalkozó nem tett eleget a Szt. szerinti bármely letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének, harmadik fél is kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását. Vonatkozik ez a beszámolóra, a fenntarthatósági jelentésre, a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésre, illetve a könyvvizsgálói jelentésre is, ezért különösen fontos lesz a határidők betartása.
Könyvvizsgáló választása
Egy kiegészítő szabályozás is bekerült a számviteli törvénybe a könyvvizsgáló választásával kapcsolatban, miszerint semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a könyvvizsgálati kötelezettség körébe eső tevékenységre történő kijelölés tekintetében a legfőbb szervet meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi.
Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés (CBCR)
A számviteli törvény előírásai szerint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni. A törvény kimondja, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább öt egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon. Nem 2025. évi változás, de ezeket a rendelkezéseket először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évre kell alkalmazni, így igazán most lesz aktuális.
Emlékeztetőül, a korábbi, 2024-től érvényes számviteli törvényi változásokról itt találja összefoglalónkat.
Moore Hungary
A több mint 110 évvel ezelőtt egy londoni irodából induló Moore Global ma a világ egyik vezető tanácsadó és könyvvizsgáló hálózata. A világ több mint 110 országában jelenlévő hálózat több mint 550 független irodával rendelkezik, munkatársainak száma meghaladja a 37 ezer főt. A csoport árbevétele a legutóbbi pénzügyi év során meghaladta a 4,5 milliárd dollárt.
A Moore Hungary közel 200 fős szakértői csapatával a tanácsadási szolgáltatások teljes körét kínálja az üzleti, pénzügyi, M&A, jogi, adó- és számviteli tanácsadás, a hotel és turizmus, ESG, NIS2 iparági tanácsadás, illetve a könyvvizsgálat területén.
Gyorsan változó világunkban a Moore stratégiai iránymutatással és praktikus tanácsokkal támogatja ügyfeleit a bonyolult szabályozói és változó piaci környezet, valamint iparági adottságok átlátásában és megértésében, ezen keresztül pedig a legjobb megoldások megtalálásában.
A Moore Hungary és szolgáltatásai kapcsán bővebb információ a tanácsadó weboldalán érhető el: www.mooreglobal.hu
Kövessen minket a LinkedIn-en is további friss hírekért!
