Az alábbiakban összefoglaltuk a számviteli törvény 2024. január 1-től érvényes legfontosabb változásait.
Halasztott adó
2024.01.01-jétől a vállalkozásoknak lehetőségük van (saját döntésük alapján, amely a számviteli politikában rögzítésre kerül) a beszámolóban kimutatni a halasztott adókövetelést és adókötelezettséget. Ennek lényege, hogy a vállalkozás kimutathatja a beszámolójában az adott események jövőbeni adóhatását. Azok az értékek mutathatók ki halasztott adókövetelésként vagy adókötelezettségként, amelyek a jövőben várhatóan realizálódnak. A halasztott adó kimutatása lehetőség, azaz a vállalkozó számviteli politikai döntése, hogy azt alkalmazza-e vagy sem. Amennyiben alkalmazza, akkor a vállalkozónak - előjelétől függően - mind a halasztott adókövetelést és az adókötelezettséget ki kell mutatnia.
Példa a halasztott adó elszámolására: Egy vállalkozás beszerez egy autót, aminek a bekerülési értéke 10 millió Ft. A vállalkozás tervei szerint 8 évig fogja használni az autót (tehát a számviteli törvény (SZTV) szerinti leírási kulcs évi 12,5%; maradványértékkel az egyszerűség miatt nem számolunk és úgy tekintjük, hogy az autót január 1-jén aktiváltuk), míg a társasági adótörvény (TAO) alapján a leírási kulcs 20%.
Ebben az esetben a vállalkozás 5 éven keresztül minden évben 1,25 millió Ft-tal növeli a társasági adóalapját (SZTV értékcsökkenés) és 2 millió Ft-tal csökkenti (TAO értékcsökkenés), a következő 3 évben viszont minden évben 1,25 millió Ft-tal növeli (SZTV értékcsökkenés), viszont nem csökkenti, hiszen a TAO értékcsökkenés az 5. évben „elfogyott”. Ezért a vállalkozás az első 5 évben pusztán e miatt az ügylet miatt minden évben 67 500 Ft-tal (1,25-2=-675 000 Ft-ra jutó adóhatás) kevesebb adót fizet, az 6-8. év között pedig minden évben 112 500 Ft-tal többet (1,25-0=1,25 millió Ft-ra jutó adóhatás). Az új szabályozás értelmében a vállalkozásoknak lehetőségük van a 6-8. év között fizetendő összesen 3*112 500 Ft=337 500 Ft plusz adót halasztott adókötelezettségként kimutatni a könyvelésükben addig, amíg ez nem realizálódik. Így az első 5 évben kimutathatnak 337 500 Ft halasztott adókötelezettséget, a 6. év végén 225 000 Ft-ot (hiszen ekkor realizálódik 112 500 Ft), a 7. év végén 112 500 Ft-ot, a 8. év végén pedig már semmit, hiszen ekkorra realizálódik a teljes összeg.
Az is lehetséges, hogy a vállalkozásnak a következő években kevesebb adót kell majd fizetniük valami miatt. Például korábbi évekből jön 10 millió Ft elhatárolt veszteség, de idén csak 6 millió Ft-ot tudtunk felhasználni (az elhatárolt veszteség az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50%-áig használható fel adóalap csökkentésre), viszont tudjuk, hogy a következő évben biztosan nagyon magas lesz az adóalapunk és fel tudjuk majd használni a maradék 4 millió Ft-ot. Ebben az esetben az erre a 4 millió Ft-ra jutó adót (4 millió*9%=360 000 Ft) kimutathatjuk halasztottadó-követelésként a könyvelésben. Fontos, hogy bár ez a 360 000 Ft növeli a vállalkozás eredményét, ez nem egy realizált eredmény, így ilyen összegben lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalékkal szemben. (Tehát ez az összeg nem vehető ki osztalékként, amíg nem realizálódik.)
A példákban társasági adó szerepelt, de más adónemek esetén is választható, hogy kimutatjuk a halasztott adó követelést/kötelezettséget, például kisvállalati adó, iparűzési adó esetében.
Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés (CBCR)
A számviteli törvény előírásai szerint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a jelentés teljes körűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni. A törvény kimondja, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább öt egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon. Nem 2024. évi változás, de ezeket a rendelkezéseket először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évre kell alkalmazni.
Termékek visszaváltási díja
Számviteli szempontból három féle terméket különböztetünk meg a visszaváltási díjak elszámolása kapcsán:
- kötelezően visszaváltási díjas termékek, amelyek nem újrahasználhatóak
- kötelezően visszaváltási díjas termékek, amelyek újrahasználhatóak
- a gyártó által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek
Azon termékek esetében, amelyek újrahasználhatóak vagy a gyártó önkéntesen vállalta, hogy visszaváltási díjat „tesz” a termékre, ott visszaváltáskor a gyártónak kell visszafizetnie a visszaváltási díjat a fogyasztó vagy a forgalmazó részére. Ilyenkor a gyártó a visszaváltáskor helyesbítő számlát állít ki és az általa visszafizetett összeg csökkenti az értékesítés nettó árbevételét.
A forgalmazó mikor megveszi a fentebb említett termékeket, akkor a visszaváltási díj nála növelni fogja a termék bekerülési értékét, ha pedig visszakapja később a gyártótól a visszaváltási díjat, akkor ezt az összeget fogja csökkenteni. (Tehát a visszakapott visszaváltási díj nem az árbevételt növeli, hanem a beszerzési értéket csökkenti.)
Az olyan kötelezően visszaváltási díjas termékekre, amelyek nem újrahasznosíthatóak, a fent leírtaktól eltérő szabályozás vonatkozik. Ilyen esetben ugyanis a visszaváltási díjat a gyártók a koncessziós társaság részére fizetik meg és ezt az összeget egyéb ráfordításként mutatják ki a könyvelésükben. Ha pedig nem a koncessziós társaság, hanem a forgalmazó fizeti be ezt a díjat koncessziós társaságnak, akkor a forgalmazó társaság egyéb követelésként mutatja ki ezt az összeget a gyártó felé.
Fenntarthatósági jelentés (CSRD irányelv)
A számviteli törvény III/A. fejezete rendelkezik a fenntarthatósági jelentés szabályairól. A CSRD irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az őket érintő környezeti és társadalmi kérdésekkel, emberi jogokkal és irányítási tényezőkkel kapcsolatos információkról kell fenntarthatósági jelentést készíteniük. Elsősorban arról kell beszámolniuk, hogy egyrészt a tevékenységük milyen hatást gyakorol a fenntarthatósági kérdésekre, másrészt a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozásuk fejlődését, teljesítményét és helyzetét. A fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentésben, annak egy külön szakaszában kell szerepeltetni.
A fenntarthatósági jelentés tartalmi előírásait a számviteli törvény 95/E. § (4) bekezdése szabályozza.
Azon vállalkozók kell a jelentést készíteni, amelyek esetében az üzleti évet megelőző két üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, és
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
Először a 2024-es üzleti évről készült beszámolókra vonatkozóan kell alkalmazni és a kötelezettek köre fokozatosan fog bővülni.
2024. január 1-jétől csak azoknak a nagyvállalkozói kategóriába tartozó vállalkozóknak kell fenntarthatósági jelentést készíteniük, amelyek átlagos alkalmazotti létszáma meghaladja az 500 főt és egyben közérdeklődésre számot tartó vállalkozásnak (azaz tőzsdén jegyzett gazdálkodónak, hitelintézetnek, biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy befektetési vállalkozásnak) is minősülnek.
2025. január 1-jétől a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezettek köre ki fog terjedni az összes nagyvállalkozásra.
2026. január 1-jétől tovább bővül a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséggel érintettek köre azokkal a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokkal, amelyek nem minősülnek mikrogazdálkodónak. E kötelezettség alól a kkv-k 2028. január 1-jéig mentesülhetnek.
Emellett a számviteli törvény módosítása az Unió területén letelepedett, leányvállalatán, illetve fióktelepén keresztül jelentős tevékenységet folytató harmadik országbeli vállalkozások számára is előírja 2028-tól, hogy fenntarthatósági információkat szolgáltassanak.
A törvényi rendelkezések azonban mentesítési lehetőséget is tartalmaznak a fenntarthatósági jelentés készítési kötelezettség alól. A konszolidálásba bevont leányvállalatok mentesülnek a fenntarthatósági jelentés készítése alól, ha az anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat, illetve annak leányvállalatai is szerepelnek (e mentességet a tőzsdén jegyzett leányvállalatok nem alkalmazhatják).
Könyvvizsgáló választás
2023.12.01-jétől ha egy vállalkozás könyvvizsgáló céget bíz meg az auditálással, akkor ezzel egyidőben a könyvvizsgálatért felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.
A független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírása
A könyvvizsgálói törvény módosítása a jövőre vonatkozóan minden kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég számára kötelezően előírja a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus aláírását. Az új előírást először a 2025-ös üzleti évről készült beszámolókra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések készítésekor kell először alkalmazni.
Mikrogazdálkodói éves beszámoló
2024.01.01-jétől változtak a mikrogazdálkodói éves beszámoló választásának feltételei. Ez alapján egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – az erről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot (korábban 100 millió Ft volt ez az értékhatár),
b) az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot (korábban 200 millió Ft volt ez az értékhatár),
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt (ez az értékhatár nem változott).
A vállalkozó ezzel a lehetőséggel először a 2024-es üzleti évről készülő beszámolóra vonatkozóan élhet.
Ha egy vállalkozás mikrogazdálkodói beszámolót választ, akkor ettől a választásától 3 évig nem térhet el. Az ezzel a választási jogával élő gazdálkodóra speciális számviteli szabályok vonatkoznak. Például (a teljesség igénye nélkül): A mikrogazdálkodói éves beszámolót készítő vállalkozásnak nem kell számviteli politikát készítenie és a beszámolója csak mérlegből és eredménykimutatásból áll (tehát nem kell kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést sem készítenie). A főkönyvben nem szerepelhet időbeli elhatárolás (csak néhány speciális esetben).
Moore Hungary
A több mint 110 évvel ezelőtt egy londoni irodából induló Moore Global ma a világ egyik vezető tanácsadó és könyvvizsgáló hálózata. A világ több mint 100 országában jelenlévő hálózat több mint 600 független irodával rendelkezik, munkatársainak száma meghaladja a 30 ezer főt. A csoport árbevétele a legutóbbi pénzügyi év során meghaladta a 3 milliárd dollárt.
A Moore Global szolgáltatásai 2021 márciusától a hazai piacon is közvetlenül elérhetőek. A Moore Hungary már induláskor is csaknem 100 fős szakértői csapatával a tanácsadási szolgáltatások teljes körét kínálja az üzleti, pénzügyi, adó- és számviteli tanácsadás, illetve a könyvvizsgálat területén.
Gyorsan változó világunkban a Moore stratégiai iránymutatással és praktikus tanácsokkal támogatja ügyfeleit a bonyolult szabályozói és változó piaci környezet, valamint iparági adottságok átlátásában és megértésében, ezen keresztül pedig a legjobb megoldások megtalálásában.
Kövessen minket a LinkedIn-en is további friss hírekért!
